aikido
Hol és mi? Gazdagréten hétfőn és szerdán délután a közösségi házban, Aikido.
aikido
- „ Sinkú to kú no muszubi no nakariszeba
Aiki no micsi va siru josi mo nasi „
- ’Ha nem kapcsolódsz az Igaz Ürességhez ,
sohasem leszel alkalmas arra , hogy az
Aiki útját megismerd . ’
( Uesiba Morihei )
Az AIKIDO csak akkor sajátítható el megfelelően,
ha szigorúan követjük a tanár utasításait
Az AIKIDO, mint harcművészet azáltal is töké-
létesíthető, hogy művelője minden irányban éber a
körülötte zajló dolgok iránt és nem hagy sebezhető
rést.
A gyakorlás kellemessé és örömtelivé válik, ha az
ember eleget gyakorolt már ahhoz, hogy ne okozzon
fájdalmat a gyakorlás
Ne elégedj meg azzal, amit a dojoban tanítottak
számodra! Folyamatosan elmélkedj felette, kísér-
letezz vele és fejleszd tovább azt, amit tanultál!
Sohasem szabad természet-ellenesen és ésszerűt-
lenül erőltetni a dolgokat az edzés során. Úgy kell
gyakorolni, hogy az megfeleljen a test természetes
adottságainak és az életkornak.
Az AIKIDO célja a valóban humánus személyiség
Kialakítása. Nem szabad öncélúan használni.
-Honbu Dojo-
AI szó értelmezése.
Ai szó jelentése harmónia, összhang, egyesítés, azonosulás, szeretet, szerelem. Az aikido kulcsszava az összhang, a harmónia. Mivel ahhoz, hogy saját mozdulatainkat az ellenfélével egyeztetni tudjuk, az szükséges, hogy a lélek is olyan rugalmas legyen, mint a test. Más szóval a Léleknek is hajlékonynak és felkészültnek kell lennie, hogy az ellenfél mozgását ki tudjuk használni. Ez azt jelenti, hogy az aikidokának meg kell érteni az ellenfelét, éreznie kell, hogy mit akar. Azaz nem sérülés okozása a cél, hanem az összhang érzésének kifejlesztése, valamint a test és a lélek harmóniájának a megteremtése. Ez a saját mozdulataink összhangba hozásával kezdődik, majd mozgásuk és légzésük egybehangolásával folytatódik. Csak ezután kezdhetjük el mozdulatainkat az ellenfél mozgásával harmóniába hozni, hogy kihasználva az ő erejét, legyőzhessük őt. Azonban az aikido nemcsak az emberek közötti viszonnyal foglalkozik, ez csak a gyakorlás tárgya. Az aikido igazi célja azt megtanulni, hogy hogyan kell összhangban lenni a természettel és a környezetünk változásaival, a természet mozgásait alkalmazva, gyakorolva. Mert az a mozgás, amely nem természetes és amely erőszakkal lett kivitelezve nem lehet aikido.
Az ai segítségével összhangba hozzuk a test, a lélek és az energia három funkcióját, ezeket arra használjuk, hogy mozdulatainkat egyesítsük a partnerünkével, amikor végrehajtjuk a technikát. Az ai egyesíti a testet és a lelket, minket és a másik embert, az embert és a világmindenséget.
Élete végén O sensei javasolta a „harmónia” helyettesítését a szeretettel, hiszen ez a harmónia legmagasabb formája, ez táplál mindent és ez hozza el a beteljesülést.
A szeretet minden élőlény őrzője. A harmóniához vezető út a szeretet. A harci szellemet nem a rombolásért kell fejleszteni, hanem az életért, a megvilágosodásért. Magasabb célt kell hogy szolgáljon: a belső harmónia visszaállítását, a béke megőrzését és az összes élőlény segítését. Az ai nem mások legyőzésének művészete, hanem a világ egyesítése, az összes ember egy családba tömörítését szolgálja.
A „KI” értelmezése.
A „ki” jelentése: energia-, erő áramlás.
A ki átfogja az egész univerzumot. Mindenütt megtalálható, ide nehéz meghatározni a valódi természetét. Mindennek amit látunk és érzékelünk valahol el kellett kezdődnie. Ha például nézzük a napot akkor arra gondolunk, hogy a tüzének valahol keletkeznie is kellett. Így arra gondolunk, hogy valamikor a nagy semminek kellett lennie. A semmiből viszont nem lehet valami. Ha valamilyen tárgyat ketté vágunk a maradék egy-egy darab lesz. Ha újra ketté vágjuk ismét marad egy darab. A végtelenségig lehet felezni, de az eredmény sosem lesz nulla. Ezért a ki-t is felfoghatjuk végtelen pici részecskék végtelen csoportjának. Így a nap, csillagok, föld, állatok, növények, az ember tudata mind az univerzum ki-jének a része. A ki-ből ered számos kölcsönhatás is aminek az univerzum mostani alakja is köszönhető. Például: sötétség - világosság, élet - halál, jó - rossz, stb. A keleti filozófiában ezt tükrözi a JIN - JANG elmélet.
A ki-nek nincs kezdete és vége, mérete állandó (nem nő nem csökken). Tehát mi is részei vagyunk az univerzum ki-jének. Életünk is a ki-ből született, de a halálunk után a szellemiség szempontjából nem tűnünk el. Tehát ahogy létezünk már az előzőkben, úgy a jövőben is létezni fogunk.
Amikor lélegzünk, akkor az univerzum ki-jét lélegezzük be. Amikor a ki-nk akadály nélkül kapcsolódik az univerzum ki-jének áramlásához, úgy érezzük boldogok, egészségesek, kiegyensúlyozottak vagyunk. Amikor a ki áramlása elakadozik vagy megáll, akkor betegek leszünk vagy meghalunk.
Minthogy mindennek van ellentéte így a ki is felosztható pozitív- illetve negatív ki-re. Azt mi döntjük el, hogy melyiket választjuk. Ha jól és egészségesen szeretnénk élni, akkor a pozitív ki-t választjuk. Ha ellenséges, rosszindulatúak vagyunk, akkor a negatív ki-t választottuk. Mit jelent ez például egy elrontott nap után?
Pozitív kinél mondjuk: - a mai nappal ismét tapasztaltabb vagyok, amit a holnapi nap már fel is tudok használni, hogy jobbá tegyem azt.
Negatív ki-nél mondjuk: - a fene enné meg, hogy ebbe a napba mennyi fölösleges energiát öltem bele és ez „x” és „y” miatt kudarcba fulladt.
Mindenki a pozitív ki-t választja, de a körülmények és a lelki alkat sokszor átalakítja az embert negatív ki-t választóvá. Ezért kell a hétköznapi életben is minden helyzetben a pozitív ki-t felhasználni és sokat gyakorolni, hogy pozitívak is maradjunk.
A DO értelmezése.
Jelentése : Út.
Leírására többféle kínai írásjegy is van, de csak a tao írásjegyet használják különféle fejlődéssel, életúttal kapcsolatos értelemben. Budo iskolákban elsősorban a budo szó helyett, annak rövidítéseként használják. A do filozófiai értelemben lehet önmagunk tökéletesítésének útja is.
Japánban a háborús időszak befejeztével sok katona saját belső világának megértése felé fordult. Sokan legfontosabb és legnemesebb feladatuknak önmaguk tökéletesítését tartották amihez az eszközt a fegyverforgatás gyakorlásában fedezték fel. A fegyver így mindjobban kezdte elveszíteni eredeti funkcióját, így a belső út eszközévé vált. Az eredeti harci technikákat tanító iskolák fokozatosan átalakultak és a do-t kezdték el hirdetni.
Az egykori harci művészetek filozófiai és vallási elvekkel telítődve a bushido elveit, hagyományait megőrizve, tovább örökítve harci utakká váltak. Egyes harci művészetek illetve utak a tradicionális elveket megtagadva sporttá váltak.
Ha nem is tudunk róla, mindig úton vagyunk. Úton - ha elfogadjuk a keleti vallás filozófiák tanításait - élet és élet között. Vagyis minden élet egy-egy út. És ennek az útnak nincsen vége. Azaz, ahol az út kezdete ott az út vége. Mert minden kezdet egyben vég is, és minden vég egyben valaminek a kezdete is.
A harci művészetek, a tea ceremóniák, a kolligráfia - festés, a fegyverek forgatása mind egy-egy út, amely utak önmagunk és a környezetünk megismerésére, és nem anyagi haszonra törekvésre irányulnak.
TEAMESTER ÉS RONIN
Daisetsu Suzuki ismertet egy történetet a Zen és a Japán kultúra című könyvében. A történet szerint az egyik tartományúr a tea szertartásmesterét küldte el üzleti útra, és hogy nagyobb biztonságban legyen, szamurájnak öltöztette. A teamester útját az idegen város felé egy ronin (gazdátlan szamuráj) állta el, aki mindenáron vívni akart vele. A teamester kétségbeesetten haladékot kért, sürgős üzleti ügyre hivatkozva. A viadalt másnapra beszélték meg.
Szomorúan folytatta útját, mert sorsát illetően nem voltak kétségei. Ekkor eszébe jutott, hogy látott egy vívóiskolát valahol a közelben. Lépteit arra irányította, és a mesternek elmesélve történetét, csupán arra kérte, tanítsa meg szamurájhoz méltóan meghalni. A vívómester igen furcsának találta a kérést, mivel ilyennel még nem keresték fel korábban. Megkérte a teamestert, szolgáljon fel számára egy csésze teát. Az úgy érezte, életében utoljára teheti már, ezért teljes odaadással végezte a ceremóniát. A vívómester csodálattal figyelte, majd felkiáltott. Igen! Így kell csinálni! Pontosan így! Ebben a lelki állapotban légy, amikor holnap találkozol a roninnal. Szolgálj fel neki egy teát, mentegetőzz késésedért, vedd le a felső ruhádat, gondosan hajtsd össze, tedd rá a legyeződ, azután húzd ki a kardod, és hozd a szemedhez közel. Amikor kiáltást hallasz, sújts le. Ezzel valószínűleg vége is lesz a küzdelemnek.
A teamester megköszönte az útbaigazítást, és elindult a szamurájhoz, a méltó halál elé. A roninnal való találkozáskor mindent pontosan úgy tett, ahogy tanácsolták. A ronin csodálkozva látta, hogy egészen más emberrel áll szemben, olyannal, akiben a félelemnek vagy nyugtalanságnak nyoma sincs. Bizonytalanság lopózott a lelkébe, ami egyre fokozódott a szertartás alatt, majd annyira megingott a hite a győzelemben, hogy meghátrált a küzdelem elől.
Az igazán nagy küzdő a viadal folyamán nemcsak a félelemtől mentes, de eléri azt az állapotot, amit „muga no kiochynak”, az én elvesztésének is neveznek, vagy léleknélküliségnek, tudatkiürítésnek, mushinnak. A „szellemi akadályozók” így legyőzhetővé válnak.
Az alapító élete szakmai tekintetből.
Az alapító, Morihei Uyeshiba, 1882-ben született. Vékony, alacsony és beteges gyerek volt. Fiatal éveiben jelentős időt töltött a Shingon buddhizmus helyi templomában, ahol a vallás alapelemeit tanulta. A templomban sokszor figyelte elmerülten a hatalmas istenszobrokat. Élénk képzelete és mély vallásos hite a természetfeletti világ felé vonzotta. Apját tisztelte és szerette, ezért egész életére nyomot hagyott benne az élmény, mikor házukban apját olyan súlyosan bántalmazták, hogy majdnem belehalt sérüléseibe. Uyeshiba ekkor egy életre szólóan elhatározta, hogy erős lesz és olyan harcos, aki több embert is könnyedén képes lesz legyőzni. Ezzel az indíttatással kezdődött el az életútja. Először kardvívást kezdett tanulni a híres Yagyu Shinkage ryuban. Majd ezután különféle jujutsu irányzatokat. Még számos harcművészet, klasszikus judo, lándzsavívás mestere lett. Aikido kialakulása szempontjából a Daito Aikijutsu-val való találkozás volt a legfontosabb, mivel ennek technikáit használta fel leginkább saját rendszerében. Ez a jujutsu ágazat évszázadokon át titokban tartott művészet volt, míg 1905-ben Sokaku Tekada családon kívül is tanítani kezdte. Uyeshiba 1911-16-ig volt Tekada tanítványa. Uyeshiba mindent megtett, hogy a tanítványa lehessen. Meghívta saját házába, főzött, mosott rá. Tekada egy-egy technikát pénzért adott el Uyeshibának aki végül elszegényedett, de 1916-ra minden tudás birtokosa lett.
Uyeshiba a különféle fegyveres és pusztakezes iskolák tanításainak mesterfokú elsajátítása után, hatalmas tapasztalattal és idősebb korban jutott a küzdelem lényegének felismeréséhez.
Az AIKIDO kialakulása Magyarországon.
Az aikido megjelenését Magyarországon mintegy húsz évre visszamenőleg követhetjük. Mivel az aikido is tatami igényes sport először judo edző teremben kezdték gyakorolni. Az 1970-as években a judo volt egyedül elismert keleti harcművészet. Jeles képviselője Galla Ferenc és Gyebnár Ferenc volt. Érdeklődésük más harcművészeti irányzatokra is kiterjedt. Így honosodtak meg Magyarországon a különböző keleti sportok. Külföldről különböző irodalmak kerültek hazánkba a karatéról, kungfuról, aikidoról és még más harcművészetekről.
Az első aikidoval foglalkozó klub a Mélyépterv volt judosok irányításával. 1972-ben próbálták meghonosítani hazánkban az aikidot a dzsiudzsicuval együtt. 1975-ben már több aikido klub is működött Szombathelyen, Győrött és Budapesten. 1980-as években már 11 aikido klub működött az országban és 1984 végén megválasztották az első szakági vezetőséget és megalakult a Magyar Aikido Szövetség: Várszegi Rudolf, Bodnár Gyula és Horváth József személyében. Ez a három aikikai is egyben, akik 1986. Júniusában hazánkba látogató Yunyshy Yoshyda 4 danos mesternél hazánkban először tettek sikeresen 1 danos vizsgát. Változatosságot hozott a hazai aikidos életben a hazánkban egyetemet végzett Kongói származású Gollo Michel 2 danos mester. Valamint a vele szinte egy időben hazánkban tanuló Madagaszkári származású Rakatoarino Jan Hübel Michael 1 danos mester. Mindketten 1982-től tanultak Magyarországon és tanítottak aikidot. Tulajdonképpen ők ismertették meg velünk az igazi AIKIDO-t, ezért az ő érkezésüktől számolhatjuk a Magyarországi aikido igazi megalapozását. 1985. Decemberében jutottak ki magyar aikidokák először nemzetközi találkozóra. A Bécsi Matsumo Budo Center avatásán vettek részt. Az edzéseket Tamura Nobujoshi 8 danos Japán mester vezette. Azóta rendszeresen tartanak nemzetközi kurzusokat hazánkban is! Kiváló külföldi mesterek vezetésével 1987-ben illusztris vendégeket fogadhatunk: Giorgio Venerit aki ma a Nemzetközi Aikido Szövetség elnöke, és három mestert Jean Dedobbeler vezetésével. A nemzetközi kurzusok nagymértékben hozzájárultak az aikido hazai népszerűsítéséhez és a színvonal emelkedéséhez.
1988. augusztusában szövetségünk elnöke Várszegi Rudolf (saját költségén) Japánba utazott az V. aikido világkongresszusra. Itt is már elismerték eddigi tevékenységünket, tehát volt értelme az eddigi aikidos életnek. A vidéki klubok fővárosi mestereket hívnak meg városunkba kurzusokat tartani. Így biztosítottá válik a vidéki aikido klubok fejlődése is.
A nyolcvanas évek végén különböző okok miatt az addig egységes aikido Szervezetből kivált és külön szövetséget alapított Szabó Balázs és Kobayashi Senseit választották mesterükké. Kivált és saját mesterét hívta Gollo Michel is, így három részre oszlott a magyar aikidos társulás.
2000 januárjában megalakult a M.A.K.SZ., amely feladatául tűzte a Magyarországon aikidozó klubok egységbe tömörítését, újraegyesítését úgy, hogy a külön irányzatok szuvenerítását meghagyja. A M.A.K.SZ. vezetősége a különböző irányzatok vezetőiből tevődnek össze.
Mi a különbség az AIKIDO, JUDO, KARATE-DO célja között?
A ma leginkább gyakorolt stílusok különféle csoportba sorolhatók. Vannak olyanok, amelyek kifejezetten egészségmegőrző céllal gyakorolnak. Vannak küzdelmet ellenző irányzatok, ahol a felkészülés a különböző formagyakorlatok gyakorlására és páros önvédelmi gyakorlatokra épül, a gyakorlás célja pedig az egyén tökéletesítése a jellem és a személyiség fejlesztése, ilyen az aikido is. Vannak a mai modern irányzatok, amik például a judo, karate-do is ide tartozik ahol minél jobb eredmény elérése a cél. A technikák versenyben való alkalmazása már nem őrizhette meg a judo és a karate-do meg és kialakításának eszméit. Itt a versenyzés, a másik ember legyőzése, a támadás kerül előtérbe. Szigorú szabályok és bírók figyelik. A küzdősportok így elvesztik valósághoz való jó használhatóságukat. A céljai mindhárom harcművészeti ágnál szinte alig különbözik, csak az AIKIDO maradt hű az alapítója eszméihez. Az alapító írta: „Testem edzését a budón keresztül kezdtem el, és amikor felismertem a budó lényegét, egy mindennél magasabb szintű igazság felismerésére jutottam. Mikor felfogtam az univerzum valódi természetét, az egyetemes valóság lényegét, megvilágosodott számomra, hogy az emberi lényeknek egyesíteniük kell a szellemet és a testet, valamint az ezeket összekapcsoló KI-t. Cselekedeteiknek pedig összhangban kell kerülniük a világegyetem összes többi élő vagy élettelen részének és alkotóelemének a tevékenységével, illetve működésével.
Aikido gyakorlás módja.
Minden aikido technika lényege egy stabil erős központ körüli körkörös mozgás, még akkor is amikor a technika egyenesnek mutatkozik. A gyakorlás során a hangsúly az állandó ismétlésekkel tökéletesíteni az alapmozdulatokat, időzítést és légzést. Minden egyes technikát meg kell tanulni jobb illetve bal irányban is, valamint előre (omote), hátra körkörösen (ura) formában. A tanulók megtanulják megragadni az ellenfél akcióját és azt visszairányítani.
Legtöbb gyakorlat végrehajtása partnerrel történik, mindegyikük a saját képességeinek megfelelően dolgozik, felváltva mint uke (támadó) és tori (aki fogadja a támadást). Mindkét szerep fontos, mindkettő hozzájárul a felek ügyességének növelésében.
Karate és aikido különbsége a gyakorlás során.
A karate mozdulatai általában hirtelen elhatározott heves ütés, rúgás, lükés formájában nyilvánul meg. Ezért a mozdulatok nagy többsége egyenes vonalúnak látszik, alkalmanként persze van néhány köríves mozdulat is. Az aikido is alkalmaz ütést, rúgást, lökést de a mozdulatok eltérőek. Az aikido technikák lényege a teljes kör és gömbölyű mozgáson alapszik.
Gyermekek oktatása.
Gyermekek oktatása az külön feladatot ró az oktatóra. A gyerekek oktatásánál nagy figyelmet kell fordítani a játékosságra, a személyiség fejlesztésére, fegyelem fejlesztésre.
A fegyelemre, ugyan akkor a túlfegyelmezéstől elmaradnak a gyerekek az edzésről.
Meg kell találni a középutat. Ügyelni kell a korkülönbségre, külön csoportokba válogatni a különböző korosztályú tanulókat, hogy mindegyik a saját igényének megfelelően tudjon készülni.
Kétszeres figyelmet kell fordítani a bemelegítés, a biztonságos edzés megfelelő levezetés, és a játékos edzés vezetésre kicsiknél.
Figyelemmel kell kísérni az iskolai fejlődését, az egészségi állapotukat, az adott esetben fennálló terhelhetőségüket, stb.
Az AIKIDO kapcsolata a Shinto vallással.
A shintoizmus a mai napig a Japán kultúra, élet és szellemiség befolyásoló tényezője és meghatározó eleme. Széles néprétegekre gyakorol hatást. Meghatározó eleme a természet szeretete és tisztelete és nagy szerepet tulajdonít a különféle a testet és lelket megtisztító gyakorlatoknak, mint például a misagi is. Ez a csak japánban elterjedt és annak mitológiájától elválaszthatatlan vallási irányzat is lényegét tekintve elsősorban Út, az „Istenek Útja”. Ueshiba mester apja halála után mély lelki válságon megy keresztül. Ezután kereste meg útmutatásként a shintó eredetű Omoto-kyo vallási szekta karizmatikus vallású tanítóját Onisaburo Deguchit. Ennek a nagy tanítónak a szárnya alatt élt az Alapító Ayabában, az Omoto szekta központjában, Kyoto tartományban. Gyakorolva a shinto vallás méditatív és megtisztító szertartásait, segítve ennek az új vallási irányzatnak a megerősödését. Az Ayabában töltött nyolc év döntő volt az Alapító lelki fejlődése szempontjából. Ezalatt tanulmányozta a shinto filozófiát és sajátította el a „koto-dama” rendszerét. Deguchi bátorítására a harcművészetekre összpontosít és a korábban elsajátított harcművészeti ágakat összegezve egy teljesen új ágat kezdett kifejleszteni. Az iskola nevét aiki-bojutsura, majd később Ueshiba-ryu aiki-bojutsura kereszteli, a daito-ryu technikák átalakítása után hívja aikidonak. Elmondható, hogy az aikido lényege a minél természetesebb élet, a harmónia, a totális vagy teljes egység megteremtése, visszaállítása; az agresszió, a frusztrációk megszüntetése. Harc győzelem nélkül, és elsősorban önmagunkkal. Vagyis a harci szellemet nem a rombolásért a halál osztásáért kell fejleszteni, hanem az életért és a megvilágosodásért. A „harcos” igyekezetének egy magasabb célt kell szolgálnia a belső harmónia visszaállítását, a béke megőrzését és az összes élőlény segítését, táplálását. Az aiki nem mások legyőzésének művészete, ellenkezőleg a világ egyesítését az összes ember egy családba tömörítését szolgálja. Mindezeken felül az aikido a „megtisztulás nagy lehetősége” (misagi) is. Hiszen mindenki jónak és nagyszerűnek születik, de a befejezetlenség, az alantos dolgok, gondolatok és a rossz környezeti hatások miatt igazi természetük sokszor rejtve marad. E vízzel el nem távolítható tisztátlanságok ellen használjuk az aikido ősi technikáit: minden sújtás a bokennel, minden egyes jó döfés, a test minden egyes mozdulata a bennünk lakó „ördög” űzése, a szív tisztulásának egy mozdulata, mozzanata. A „misagi” a gonoszságtól való távolódásának a testi szennyeződések tisztulásának és a lélek „fényesítésének” folyamata. A shinto alapvetően animista vallás (az animizmust valló, vagyis olyan hitet való vallás, amely szerint minden tárgynak megvan a maga lelke, azaz hit az olyan lelkek és szellemek létezésében, amelyek az ember és a természet életére befolyást gyakorolnak), amelyek eredete Japán legősibb korszakaiba nyúlik vissza és elválaszthatatlanul összekapcsolódik Japán kialakulásának mitológiájával. A shintot az idők folyamán erős behatások érik a Budhizmus és a konfucionizmus felől, amelyek hatására több szekta is megjelenik az irányzatban (ilyen a Shingon vagy ’ryohu-shinto és az Omoto kyo, a Nagy Eredet tana szekta is, amelynek Ueshiba is a követője volt) és a shinto gazdagodik általuk.
Dojo etikett.
Az edzőtermi viselkedés összetevői:
-Öltözködés: Mindig tiszta, fehér gi-ben és ápoltan kell megjelenni az edzőteremben.
-Meghajlás: Meghajlással köszöntjük a dojot az alapítót az edzés elején és végén. Meghajlással jelezzük ha szeretnénk valamit kérdezni. Meghajlásnak nagyon fontos szerepe van a régi japán tradíciók megőrzésében. Belépéskor meghajlással kell köszönteni a dojot, a tatami szélén pedig seizá-ban tisztelgünk a kamiza felé. Kilépéskor ugyan így járunk el.
-Edzés kezdete: Az aikidosok seizá-ban várják az edzés vezetőt. Rövidesen meditációt követően, meghajlás O-sensei emléke előtt a kamiza felé. Majd az edzés vezető és az aikidosok köszöntik egymást.
-Gyakorlás: Törekedni kell, hogy minél több partnerrel gyakoroljunk az edzés során. Sosem szabad a dojo légkörét udvariatlansággal, tiszteletlenséggel megzavarni. Sosem szabad háttal ülni a kamizának. Nem szabad öltözködni, enni a dojoban.
Magyarország Aikido instruktora, élete.
A Magyar Aikido Szövetség vezető instruktora Tamura Nobuyoshi 8 danos shihan.
Oszakában született. 19 éves korában kezdett el aikidozni. Hosszú időn keresztül volt
O-sensei uchi dechi-je. 35-éve él Franciaországban, nagy hittel tanítva az európai aikidosokat, ezért rendkívül sokat utazik. Az aikidot nem küzdősportnak tekinti, hanem kulturális háttérrel rendelkező harcművészetnek. Magyarországra a 80-as évek közepétől jár rendszeresen, s minden évben magas színvonalú képzést nyújt az aikidosoknak.
Legfőbb tanítása, hogy az aikido akkor jó ha a test természetes mozgásán alapul. Több edzőtáborban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az aikidot nem elég keményen gyakorolni hanem a megfelelő ellazulás érdekében élvezzük, szeressük is amit csinálunk.
A centrum az aikidoban.
A test fizikai középpontja egybeesik az energiaközponttal melynek helye a „seika tanden” és a köldök alatt kb. 5 cm-re található.
Szerepe: a stabilitás, az energia, a légzés, a mozgás, az erő innen indul és ide érkezik.
Ez a KÖZPONT.
Használata: a stabilitás megőrzése érdekében a központot alacsonyan kell tartani. Mozgás közben a csípő magasságában lévő központ biztosítja a stabilitást. A belső energiát ezen a helyen tároljuk, és innen indítjuk.
Sokszor használják azt a kifejezést, hogy a „centrumban dolgozni”, ezalatt azt értjük, hogy a kezeket a test középvonalában használjuk. Az uke kibillentésében fontos szerep jut annak, hogy elvesszük a központját, átvesszük az uralmat a centrum felett. Ezzel megszűnik a stabilitása és az ereje lecsökken. Eközben e saját centrumunkat rögzítjük, megőrizzük.
Az AIKIDO mozgásának értelmezése, összefüggése a természettel.
Mint minden harcművészet, az aikido is elsősorban mozgásművészet. A támadás és a védekezés során mindig bizonyos távolságot kell áthidalni, amihez elsősorban mozogni kell, lehetőleg minél gyorsabban és koordináltan. Az aikidoban ezért nagy jelentősége van a különböző lépés, vagy mozgásformáknak testhelyzetváltásoknak, különösen a kitérő- vagy forgómozgásoknak.
Eredendően kétfajta mozgásirányt különíthetünk el az aikidoban: az egyenes irányút (shintai, irimi) amihez a váltakozó lépés - ajumi ashi; csúszó lépés - suri ashi; és a követő lépés - tsugi ashi tartozik, a köríves mozgásokat (teakan, tai-sabaki), amihez a mawari oshi, irimi- és ushiro tenkán tartoznak.
Az egyenes irányú mozgásoknál a biztos egyensúly miatt a lábaink közti ideális távolság állandó megtartására kell ügyelnünk. Ezeket a lépéseket legtöbbször a támadások kivitelezésénél használjuk. Ilyenek a tulajdonképpeni normális járás (ayumi ashi), aminek aikidos változatánál csípőből elfordulunk, hogy minél kisebb támadási felületet biztosítsunk az ellenfél számára. A csúszó lépés (suri ashi), ahol a lábujjak alatti párnákon aprókat csusszantgatunk az egyik lábbal, amit szorosan követ a másik láb.
A követő lépés (tsugi ashi), ahol mindig a hátsó láb zár az első mellé, miután az elsővel lépünk tovább.
A köríves mozgások alkalmazásánál az egyik láb mindig a forgástengely szerepét tölti be, ami körül a másikkal elfordulunk. A titok, amely megkönnyíti az aikido mesterének, hogy kihasználja ellenfelének erejét, a körmozgások elvén alapul. A láb, a test és a kéz mozgása ívet ír le, ha három dimenzióban beszélünk, a mozgás gömb mentén, vagy időlegesen spirális mentén zajlik. A körmozgások lehetővé teszik az aikidokának, hogy saját súlyukat és erejüket hozzáadják az ellenfél lökésének erejéhez az összeütközés félelme nélkül. Az irányok változtatása jellemzi a körmozgások hatásfokát. Ha a test kezdőmozgása egyenes vonalú, akkor meg kell állnunk, hogy a mozgás irányát megváltoztassuk, de ha a kezdőmozgás kör mentén zajlik, akkor nem kell megszakítani a mozgás folyamatát. A test elfordulása bármely lábon, ív szerinti mozgás, vagy a kézmozgás, amely a gömb alakját követi, a körmozgások gyakori példái.
A körmozgások nincsenek egy szintre korlátozva, az ügyes aikidokának a gömb felületének minden irányában kell tudnia irányítania mozgását, ha a minden irányból jövő támadás ellen akar védekezni. A körmozgások a centripetális és a centrifugális erőket is felhasználják.
Az esetek nagy többségben az ellenfél egyensúlyát körmozgásokkal ingatjuk meg, nem direkt támadással. A jól kivitelezett technikák mutatják, hogyan használja ki ezeket a mozgásokat az aikido.
Az aikido mozgását tanulmányozva észre lehet venni, hogy sok a hasonlóság a természetbeli jelenségekhez. Így például a forgómozgást helyesen alkalmazó aikidoka - kihasználva a centripetális és centrifugális erőket - mozgását össze lehet hasonlítani a tornádó mozgásával, amelyben a szél örvényszerűen fúj, szemben az egy irányban fújó széllel.
Élhetünk a szél és a nád példájával, melynél a szél ugyan erősebb mint a nád, de mégsem bír vele. A nád nem áll ellen a szél nyomásának, hanem elhajlik - az aikidoban: a szél a támadó, a nádszál az aikidoka - de miután megszűnt a szél, visszanyeri eredeti pozícióját - az aikidoban: a támadást elkerülve stabilitásunk is megmarad. Szembetűnő példa a szikla és a vízmosás. A rohanó víz nem próbál keresztülmenni a kövön, nem kísérli meg „átmászni” azt, hanem lágyan elkerüli, körülfogja, majd a túloldalon folytatja útját. Az aikidoka sem gázolja le ellenfelét, nem áll ellent támadásának, hanem kitér az irányából és folytatja útját.
A seika tanden
A kifejezés a test központját jelenti, mint energia és mozgásközpontot, amely a köldök alatt 5 cm-re található. Nagyon fontos szerepe van mindenféle testmozgás kivitelezésében. A kéz-, láb-, törzsmozdulatok mind a központból indulnak ki. Az univerzum energiája a seika tandenben halmozódik fel. Innen áramoltatjuk -sokszor a légzés segítségével - ki a karokba, az egész testbe.
Az aikido technikák végrehajtása során „megőrizzük a seika tandenünket”, vagyis koncentrálva erre a területre stabilak tudunk maradni. Az uke kibillentése közben pedig rögzíteni kell a központunkat, míg az uke-ét ki kell mozdítanunk.
A japán ember számára a seika tanden érzelmi központ is. Az európai ember számára ez a pont a test fizikai tömegközéppontja és a szív az érzelmi központ.
A seika tanden helyes használatával az aikido technikák megtelnek energiával, dinamizmussal, kevesebb és kisebb mozdulatokkal el tudjuk érni a kívánt hatást.
Központ nélkül jó technika elképzelhetetlen.
UKEMI-WAZA - eséstechnikák.
Az aikido technikái között nagy számmal vannak dobások is, amikor elkerülhetetlen a talajra érkezés. Amikor harc közben kibillentenek egyensúlyi helyzetünkből, hogy külső behatásra elveszítjük azt, akkor nagy jelentősége van a földre érkezés hatására bekövetkező sérülések elkerülésének, hogy a harcot tovább tudjuk folytatni, minél gyorsabban visszanyerjük az egyensúlyunkat. Az eséstechnikai gyakorlatok tulajdonképpen erre készítenek fel minket. Alapvetően kétféle esés módszert különböztetünk meg.
Az elsőnél még a földre érkezést megelőzve , súlypontunk fokozatos süllyesztésével és előrehelyezésével, ugrással elkerülve a zuhanást, gurulással előzzük meg a sérülést. Ekkor karunkon és hátizmainkon gördülünk át, amiből egyből feltudunk állni, és így a minimális időveszteséggel folytathatjuk a harcot.
A második esetben megelőzve a törés vagy a feszítés hatására bekövetkező sérülést, beleugrunk a dobásba. Ebben az esetben a testtömegünk nagyobb részének a földre érkezés előtt, egyik kezünkkel a talajra csapva, tompítjuk a zuhanás szögét, sebességét. Érkezéskor pedig a far- és hátizmainkra érkezünk. Ezek mellett figyelnünk kell a talajra érkezés megfelelő szögére, arra, hogy milyen testrészünkre zuhanunk, el kell kerülni a fej talajhoz ütődését és nagyon lényeges a leérkezéskor történő erőteljes préselés-szerű kilégzés, ami segíti a központunk megtartását, megőrzését, ezért is célszerű minden edzésen gyakorolni.
Megkülönböztetünk három gurulás formát :
1.,mae-ukemi, előre gurulás ,
2.,ushiro-ukemi, hátra gurulás ,
3.,yoko-ukemi, oldalra gurulás ,
Megkülönböztetünk két zuhanás formát :
1..zuhanás előre ,
2..zuhanás hátra ,
Az eséseket először lassan gyakorolják és amikor már jól megy, akkor lehet folyamatosan növelni a gyorsaságot.
Az ukemi élettani hatása .
A rendszeres gyakorlása az eséstechnikáknak növeli a testi sérülések elkerülésének esélyét.
A szervezetet felkészíti egy esetleges váratlan esemény gyors értékeléséhez és a megfelelő válasz adásához.
Az agy és az izmok összehangolt tudatos gyakoroltatása egy idő után automatikussá válik.
Az eséstechnikák gyakorlása az edzéseken, lehet több száz is.
Fejleszti az állóképességet, a lábizomzatot, hát, has, karizmokat. Az egyensúly fejleszthető- és a légzés és a mozgás összhangjának megteremtéséhez is nagyon jó gyakorlat. A magas vagy alacsony vérnyomással rendelkező emberek csak lassan gyakorolják az ő egészségi állapotuknak megfelelő tempóban. Az esések hatnak az egész testre, így a csontokra, gerincoszlopra, izületekre, ezért is kell ezt a mozgássort fokozatosan gyakorolni.
Az esést kontrollálni kell és a testsúly helyzetét irányítani a megfelelő irányba.
A csípőmozgással indítjuk el az ukemit és a kart letéve a földre a lábunknál a súly fokozatosan áthelyeződik a karra, a másik kar is szerephez jut és átmenetet képez a hát vonalával és a vállakra, folyamatos gurulás során. A térd támaszkodik a földön és a csípőt előre tolva a másik lábra helyeződik a testsúly és könnyebbé válik a felállás.
Igyekezni kell a helyes irány megtartására és a központunk megtartására.
UKEMI
Ukemi: a test fogadása, átvétele.
Iránya lehet előre, hátra, oldalra.
Ukemi az a módszer, mely megtanít, hogyan essünk, hogy védjük testünket a földre esés pillanatában.
Arról van szó, hogy saját helyzetük ellenőrzését nem szabad elveszíteni, felhasználva az esés/vetődés irányát, hogy brutalitás nélkül érjünk a talajhoz, hogy utána felállhassunk. Gondolom szükségtelen mondani, hogy az ellenfélhez képest számunkra kedvező helyzetbe kell felállni. Az ukemi gyakorisága szükségszerűen megegyezik az AIKIDO technikák végtelenségével.
Természetesen jó megtanulni az ukemiket fokozatosan, anélkül, hogy erőltetnénk a dolgokat. Ez a tanulás legjobb módszere. Három év szükséges: ami azt jelenti, hogy ezalatt az esés félelme lassan eltűnik.
Az ukemik a technikákkal párhuzamosan fejlődnek.
Toi no heiko
A kifejezést - hasonlóan sok más japán kifejezéshez - nehéz pontosan lefordítani. Egyedül végzett testfordításokat, váltásokat jelent. Kisshomaru sensei AIKIDO című könyvében négy módját mutatja be: 1., hanmibol indulunk, egy tenkán lépés közben kezeinket magunk elé fordítjuk úgy, hogy tenyérrel fölfelé legyen csípőmagasságban. A „ki” áramlik a kezeinkben, a kezek nehezek nem lehet felemelni őket egy kívülállónak, az állás stabil, a centrumot alacsonyan tartjuk. Pl a gyaku hammi katate dori shihonage ura technikához jó bázisgyakorlat.
2., hanmibol indulunk, az elől lévő lábon 270º-ot fordulunk. A kéztartás, az egyensúly az 1-höz hasonló. Bizonyos kokyuho ura technikához jó bázisgyakorlat.
3., hanmibol indulunk, ainmiashit lépünk miközben a kezeket fejmagasságig emeljük és a tenyereket úgy fordítjuk, hogy azok előrefelé nézzenek. A „ki” áramlik a kezekben az állás stabil. Pl az aihanmi katate dori ikkyo omote-hoz illő bázis.
4., hanmibol indulunk, 90º-os kitérést használunk a kéztartás, az egyensúly az 1-höz hasonló. Pl a gyaku-hanmi katate dori shihonage omote bázisa.
A tai no keiko gyakorlása alapvető a technika elsajátításához. A testfordításokat nem lehet elválasztani a lépésektől, kézfordításoktól és a légzéstől. Tehát a tai no heiko, az ashi sabaki, a te sabaki és a kokyu no henko szorosan összefüggő dolgok. A jó egyensúly megőrzésére és a „ki” áramoltatására is kitűnő gyakorlatok. Partnerrel végezve ellenőrizni tudjuk, hogy helyesen hajtjuk-e végre a tai no heiko-t.
TAI SABAKI
Úgy tűnhet, hogy Európában a tai sabaki-t általában helyváltoztatással fordítják. Úgy gondolom, hogy ez nem közvetíti elég pontosan a tai sabaki értelmét úgy, hogy ahogy azt mi az aikidoban használjuk. Megpróbálok néhány dolgot megvilágítani. A sabaki jel két részből áll: a kéz és a szétválasztani ige (ami a késsel való kifinomítás gondolatát hordozza magában). A sabaku igét különböző cselekvések kifejezésére használják mint pl. eladni, elosztani, iratokat sorrendbe rakni, megoldani egy ügyet…
A sabaku egy „homofonja”, amit egy más jellel írunk, így fordítható: elvágni egy ruhadarabot, megítélni. Sabaku: rendetlenséget rendbe rakni, eldönteni mi a helyes és mi a helytelen, árut szétosztani, csinálni amit kell. TAI: a test. Így a tai sabaki azt jelenti, hogy abban a pillanatban, amikor az ellenség megtámad, relatív helyzetünkből ítélve, vagy elmozdulni, vagy testünk egy részét mozgatni, előnyünkre fordítva így a helyzetet.
A helyzetet előnyünkre beállítani nemcsak azt jelenti, hogy megtartani az egyensúlyt, fedezékbe vonulni. Célszerű támadó helyzetbe való helyezkedést is jelent. Az aikido tai sabaki-ja többet kíván: Aite egyensúlyát megzavarni a támadás pillanatában és logikus folytatásként olyan helyzetbe vinni, hogy ne tudjon többé mozdulni. Amikor Aite-nek 99%-os esélye volt a győzelemre az ön tai sabaki-ja felborítja a helyzetet. Ez a tai sabaki.
TENKAN
A Ten azt jelenti: áttenni, áthelyezni, változtatni, fejleszteni. A Ten jel két részből áll: az egyik jelentése kerék, a másik egy forgó mozgást, körforgást jelez.
Kan: (ki)cserélni. A Tenkan-t olyan értelemben használják, mint irányt változtatni, magatartást és szellemi állapotot változtatni. Az AIKIDO-ban azt hiszem használják ezt a szót, mert gyakran ahhoz, hogy egy mozdulatot végrehajtsunk forogni kell és ebben a mozdulatban, ahogy irányt változtatunk, a gesztus (mozdulat) kerek és egy forgó kereket idéz elénk. Figyeljük meg a mi esetünket. A forgás következtében vagy helyet, vagy irányt változtatunk. Minden helyzet vagy állapotváltozás az Tenkan. Ezért az irimi - Tenkan - egy és ugyanazon dolog eleje és fonákja.
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): Slycsi
